A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény szabályozása szerint a konzuli szolgálat legfontosabb tevékenysége a konzuli védelem nyújtása, amely bármely magyar állampolgárt megillet.
A magyar állampolgár érdekvédelmét olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete, az Európai Unió bármely tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Ez a gyakorlat fordítva is érvényesül, így a magyar konzuli szolgálat is elláthatja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, ha az Európai Unió tagállamának az adott országban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének elősegítéséhez:
- az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett újat állít ki a hazatérés céljából,
- útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy hazatérését saját erejéből megoldhassa,
- közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
Amennyiben a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A konzuli kölcsön nyújtása iránti kérelemmel összefüggésben a konzuli tisztviselő köteles vizsgálni a kérelmező önhibáját. A kérelmező nyilvánvaló önhibája esetén a kölcsön megtagadható.
Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban részesül-e, értesíti a sérült vagy beteg által megjelölt személyt, valamint gondoskodik az érintett vagy legközelebbi ismert hozzátartozója felvilágosításáról.
A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések esetén a konzuli szolgálat megteszi az adott körülmények között elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok tájékoztatása, és a velük való folyamatos kapcsolattartás érdekében. Szükség esetén a miniszter javaslatot tesz a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására. Az evakuálás végrehajtásában együttműködik az Európai Unió tagállamaival, az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerveivel.
Konzuli védelem a büntetőeljárás alatt álló állampolgárnak
A konzuli szolgálat a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, ha ellene a fogadó állam hatósága a személyes szabadság korlátozásának bármely formáját alkalmazza, függetlenül annak elnevezésétől (a továbbiakban: fogva tartás) az alábbi segítséget nyújtja:
- amennyiben a fogva tartás tényéről bármely forrásból értesül, tisztázza a védelemnyújtáshoz szükséges adatokat;
- a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba lép a fogva tartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok lényegéről;
- késedelem nélkül értesíti a fogva tartott által megjelölt személyt;
- kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és tolmács igénybevételéhez;
- figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint azt, hogy a magyar állampolgárral szemben folytatott eljárás során tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására vonatkozó rendelkezéseit;
- soron kívül intézkedik a fogva tartott meglátogatásáról, ha az kiskorú, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy várandós anya.
Forrás: EUvonal