1. Bevezetés a történelembe

Rögzítek egy pár fogalmat és korszakot, mert a szkíták eredetét vizsgálva nem szeretnék időben visszamenni a majomig.

A vízözön után, Nimród király elhagyta az iráni fennsíkot, és Kr.e. 9.401-ben bevonult Mezopotámiába. Bábel tornyának építésekor Kr.e. 9.330-ban a nyelvek összezavarodtak. Nimród király törzsénél megmaradt a magyar nyelv. A zűrzavar után Nimród és népe visszaköltözött az iráni-fennsíkra. Legendáinkban úgy maradt fenn, hogy a hunok és a magyarok, Nimródtól származnak. Másik fennmaradt neve a Ménróth. Ez is találó név, csak gót nyelven maradt fenn, jelentése „vörös férfi”, ami találó, mert Nimród tényleg vörös volt, és elég szőrös. A történészek szerint a legtöbb nép eredete az iráni fennsíkra vezethető vissza. Az iráni (arian) fennsíkot az ott lakó árja népek miatt nevezték el így az őskorban. Régészek szerint mai lakossága arab (sémi) származású. Szerintük az iráni fennsík legősibb, kék szemű, szőke hajú lakosságának nagy része a turáni szkítákba olvadt bele….

2. Hunor és Magor

A genetikusok kutatási eredményei szerint a majomtól való elválásunk óta az emberiség összesen 10 ősanyától származik. A 9. ősanyánk Éva (Xéna), Kr.e. 23.672-től élt a Kaukázusban. Ezért hívják az európai fajtát Kaukazoidnak. A 10. ősanyánk Enéh, Kr.e. 9.500-tól élt az iráni fennsíkon, de a mitokondriális lánc nem itt, hanem a Turáni-alföldön jutott zsákutcába. A genetikusok szerint (Y kromoszómás viszgálat) a magyar férfiak 93,3 %-a 4 ősapától származik. Az EU19 őskőkori génmarker szerint a magyarok ősei, az Európába Kr.e. 40.000 körül Kelet felől érkezett (Iráni-fennsík) első europid őstelepesek voltak. Ezek az eredmények valósak, és bizonyítottan igazak. Ezen kívül felhívják a figyelmünket arra, hogy a DNS nem lopható, kizárólag csak örökölhető.
De van egy térparadoxon (ellentmondás)!
A vízözönkor vízbe fulladt hullák hogyan örökíthették át a magyarok őseibe az EU19-es génmarkert? Sehogy!
Mivel a marker bennünk van, ezért a genetikusok nem jól magyarázták az általuk kapott zsákutca eredményt.
A magyar férfiak 60 %-a egy olyan egyetlen ősapától származik, akinek a géntérképe megegyezett a Kr.e. 38.736-tól élt Alulim király géntérképével, és a vízözön után született, tehát fulladás kizárva. Annak az esélye, hogy a 40.700 évvel ezelőtt élt ősapa és egy 11.500 évvel ezelőtt élt ősapa géntérképe megegyezzen, egyenlő a nullával. Az EU19-es génmarker csak úgy lehet bennünk, ha a vízözön utáni Nimród király, a vízözön előtt élt Alulim király genetikai klónja volt.
Egy genetikai klón, nem lehet szellem. Génsebészeti laborban nincsenek szellemek. Ez bizonyítja, hogy Nimród király (Kr.e. 9.500-Kr.e. 8.570) valóban élt. A genetika bizonyítja, hogy a legenda megtörtént esemény volt, és hogy a székelyek valóban Hunortól, és a magyarok valóban Magortól származnak. Ez a 9. ősanyánk (Éva) férjénél, Ádámnál (Kr.e. 23.672-Kr.e. 22.742) is igaz, mert nem nála volt a zsákutca, hanem Alulimnál (Kr.e. 38.736-Kr.e. 37.806). Véleményem szerint Hunor és Magor neve nem elég régi. Hallottam olyan véleményt, miszerint a régi rovást gyorsírásra is használták. Ebben az esetben csak a mássalhangzókat írták ki. Ha a HNR és MGR neveket újraolvasom ékezetes magánhangzókkal, akkor magyar jelentésű, ránk jellemző neveket kapok. A két ősapa neve: HONŐR és MAGŐR (HON ŐR és MAG ŐR).

3. Székelymagyarok

A Ny- Hun Birodalom idején a magyarok és a székelyek a birodalomban éltek, és a hunok szövetségesei voltak. A történészek térképein a ting-linkeken kívül sok -gur nevű nép van felírva, melyek állítólag török nyelvű, a törzsek számának előtagjával rendelkeznek. Az onogurok és az ógurok biológiai és kulturális értelemben vizsgálva, a magyarokkal azonosítható helyeken laktak, de lehet, hogy a többi –gur nép is magyar volt. Mivel a magyarok saját népneve a magyar, ezért maradok a GUR megnevezésnél, mert a MAG-UR is értelmes név. A legvalószínűbb onogurok és ógurok már ketten vannak, a ting-lingek egyedül maradtak (kisebb létszám) és végig az Andronovói kultúra területén éltek, csak a hunok tudták őket elindítani az ókor alkonyán. Ezért valószínűsíthető, hogy a „fehér magyarok”, a magyar törzsek uralkodó osztályát képezték. Így az arab világhoz közelebb élő szabírok (szavárd magyarok) lehettek a „fekete magyarok”. A honfoglalás turanid tipusú, legnagyobb létszámú embertípusa (köznép) Kelet-turkesztáni fajta, tehát biztosan székely, de ez a magyar törzsi nevekben nem látszik, csak a Kürt-Gyarmat-nál fordul elő. A Kazár Birodalomban kiszenvedt székelyek maradékai összekeveredtek Ügek 7 törzsű magyarjaival. Ezért a fehér magyarok által vezetett második honfoglalás népe a székelymagyar. Csak a kettős honfoglalás elmélete igazolja a régészek leletanyagát. Honfoglalás kori embertípusaink a következők:

4. Magyarszékelyek

A székelyek és a magyarok története egybefonódott, miután a Kazár Birodalom államvallása Kr.u. 640-ben áttért a júdaizmusra. A nyugati türkök egyik törzse volt a kazár. Az idegen uralom, az idegen vallás és az Ázsiában megerősödött besenyők, jászok és kunok, nyugat felé mozgolódása miatt a székelyek és a magyarok (szabírok is) tömbje kettészakadt. A Kazár Birodalom kezdetén a székelyek és a magyarok legnagyobb része kivált a birodalomból, és nyugatra, a Keleti-Kárpátok és a Dnyeper közé költözött. A koronát, és a kincsek nagy részét magukkal vitték, félve attól, hogy az uralkodó kazárok, a papok, és a Bizánccal kereskedők kezére kerül. A kazároknak nem esett jól, hogy a kincsek és lovasságuk nagy részét elvesztették. Mivel az Avar Birodalom és a Kazár Birodalom közé kerültek, ezért választaniuk kellett, vagy visszamennek, vagy rátelepednek az avarokra. Az utóbbit választották.

5. Első honfoglalás

Az előkerült leletanyag alapján a honfoglalók összetétele a következő:

Királyságot nem tudtak alapítani, mert az avarok még mindig erősek voltak, de a Baján kagán vezette birodalom fénye már aláhanyatlott. Később a frankok Buda váráig nyomultak előre, megverték az avarokat és a szervezetlen, szétszórt, határvédelemmel megbízott székely és magyar csapatokat. Társzekér karavánokkal magukkal vitték a kincseket és a koronát haza, Francba. Az első honfoglalás első száz éve (Kr.u. 700-Kr. u. 800) megpecsételte a székelyek és a magyarok sorsát és elindította őket lefelé azon a lejtőn, melynek alján ma állunk. A honfoglalás előtti 50 év, várkony hatalom nélküli megerősödést hozott, de csak a fejedelemségekig jutottak. Árpád bejövetelekor a Kárpát-medence, laza szövetségű fejedelemségekből állt.

6. Második honfoglalás

Álmos, Ügek és Emese fia, Kr. u. 819-ben született. Emese szabír királylány volt, a testvérnépi szövetség megerősítése céljából lett Ügek felesége. Emese álma, miszerint Turul vérvonalából származik majd a fia, messiási álom volt a keleten maradt magyarok és székelyek számára, a Kazár Birodalom 150 évig tartó nyögése után. Su-Turul (Kr.e. 2.168-Kr.e. 2.154) az utolsó Akhád császár. Kortársa Gudea (Kr.e. 2.164-Kr.e. 2.144), a lagasi alkirály, már nem tudta újraegyesíteni a birodalmat.

Turul totemállata a birodalmi sas, hatalmi jelképei a kard és a korona.
Jelentése: harc árán megszerzett, megtartott, alapított királyság.
Álmos felesége a fekete magyarok (szabírok) egyik törzséből származott, mert Árpád, Leventéből származó személynév. Az előkerült leletanyag összetétele:

Mára a honfoglalások uráli típusú lakossága kihalt (felhígult). A belső-ázsiai, mongoloid típusú arcokkal már nem találkozunk, ezért a többi, általam felsorolt, velünk együtt élő népeken kívül a magyar nyelvi többséget a magyarok és a székelyek alkotják. A két honfoglalás létszámbeli arányát kétharmad-egyharmad arányúnak becsülöm. Ezek szerint az első honfoglalás létszáma egymillió, a másodiké félmillió. A sírok alapján a honfoglalók uralkodó osztálynak számítottak és az összlakosság egyharmadát tették ki. Ezért az összlakosság száma a második honfoglalás után 4,5 millió körül volt. A kalandozások, a dinasztikus törekvések, és az idegen uralkodó házak érdekei, beteljesítették a Ny-európai országok reményeit. Egymással és idegenekkel vívott harcokban hullott a magyar és porlott a székely. Kr.u. 1.000-től a Magyar Királyság (Kr.u. 1.000-1.301) megalapításától kezdve a magyarok és székelyek eredetének kitalált története és manipulált öntudatuk folyamatos adagolása azt a „nemes” célt szolgálta, hogy az ősi magyar korona ne kerüljön vissza a székely testvérnéphez, hanem idegen uralkodó házakhoz kerüljön, bízva abban, hogy egy legyengült királyságban élő, reményt vesztett magyarok és székelyek, egy idő után megszűnnek létezni. A Kr.u. 1.100 körüli 3 milliós összlakosság nem az európai átlagszaporulat hányadosának az eredménye, hanem az elhalálozásoké. A második honfoglalás utáni kalandozások a korona és a kincsek visszaszerzésére irányultak. A további történelem már nagy részletességgel megtalálható kiadott szakkönyvekben.

A tanulmány többi része IDE KATTINVA olvasható.