Hajdu Gábor 1992-ben vándorolt ki családjával Magyarországról, ahol műfordítóként, lapszerkesztőként és angoltanárként dolgozott. Sydney-ben és Canberrában összesen 17 évet töltött el közalkalmazottként a szövetségi Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztériumban, ahol egyebek között bevándorlási ügyekkel is foglalkozott. Középvezetői beosztásban hagyta ott a közszolgálatot, azóta bevándorlási ügynökként, akkreditált fordítóként és tolmácsként működik.
– Munkavállalói vízum elnyeréséhez milyen kritériumoknak kell megfelelnie a kérelmezőnek? Mit vizsgálnak a tisztviselők? Kinek vannak komoly esélyei arra, hogy Ausztráliában dolgozhasson?
– Az érdeklődők többsége a független szakképzett (Skilled Independent, 175. vízumalosztály) kategóriában kíván munkavállalásra jogosító állandó vagy ideiglenes vízumra pályázni. Esetükben jelenleg az egyik fontos feltétel, hogy elérjék a minimális pontszámot az általános szakmai bevándorlási (General Skilled Migration, GSM) pontrendszerben, ahol egyebek között az alábbi tényezőket vizsgálják:
-
Életkor: 45 éves korig lehet pályázni, minél fiatalabb a pályázó, annál magasabb pontszámot kap.
-
Angol nyelvtudás: legalább 6-os, bizonyos szakmák esetében 7-es osztályzatot kell szerezni a nemzetközi IELTS nyelvvizsga valamennyi összetevőjéből (olvasás, írás, beszéd és beszédértés). Ehhez erős középfokú nyelvtudás szükséges.
-
Ausztráliai hiányszakmában igazolt jelentős és közelmúltbeli szakmai gyakorlat valamint az annak megfelelő végzettség sikeres elismertetése az erre kijelölt ausztrál szakmaelismertető szervezettel.
-
Adott esetben figyelembe vehetik még az Ausztráliában végzett munkát és tanulmányokat, a házas- vagy élettárs végzettségét és valamelyik ausztráliai tagállam vagy terület szponzorálását (amennyiben hajlandó ott munkát vállalni a pályázó), sőt a magyar nyelven szerzett diplomáért is járhat 5 pont.
A vízum megszerzéséhez egy sor „közérdekű” vízumpályázati feltételt is teljesíteni kell (jó egészségi állapot, büntetlen előélet, a pályázó nincs korábbi vízumprobléma miatt kitiltva Ausztráliából).
Fontos itt megjegyezni, hogy 2010 júliusától változik az országos hiányszakma lista, a pontrendszer, több más fontos szabály, valamint a vízumok díja is. A változások részletei egyelőre nem ismeretesek. Aki 2010. július 1. után szakmai vízumot kíván megpályázni, mindenképpen érdeklődjék a változásokról.
Más vízumokhoz is jár vagy adható munkavállalási engedély, hiszen korlátozásokkal vagy korlátozás nélkül munkát vállalhat a rokoni vagy munkaadói szponzorálással, állásajánlattal rendelkező illetve vállalkozói/befektetői sőt a tanuló vízummal kikerült magyar is. A kérdés teljes körű megválaszolásához tehát az összes ilyen vízum szerteágazó feltételrendszerének összefoglalására lenne szükség, amire terjedelmi okokból nincs mód.
– Az Unión belül a szabad munkavállalás lehetővé teszi, hogy akik saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, szakképzettséget nem igénylő munkákat (pl. mosogatást, takarítást) is elvállaljanak. Járható út ez Ausztráliában is?
– Ez az út csak azoknak a munkavállalónak az esetében járható, akik már rendelkeznek munkavállalásra jogosító vízummal. Mivel a sikeres szakmaelismertetés és a vízum megszerzése nem jár automatikus állásajánlattal, így elképzelhető, hogy egy ausztrál hiányszakma elvégzésére alkalmasnak tartott pályázó valamilyen okból ideiglenesen más munkakörben kénytelen elhelyezkedni.
– Az USA-ban köztudottan több millió „megtűrt” illegális bevándorló él és dolgozik feketén. Ausztrália hogyan kezeli ezt a kérdést? Mire számíthatnak azok, akik megsértik a vízumszabályokat, például turista vízummal munkát vállalnak? Egyáltalán sikerülhet-e turistaként munkát találni, majd ezután munkavállalói vízumért/letelepedésért folyamodni?
– Ausztráliában más a helyzet, mint az Egyesült Államokban. A vízumkiadási és munkavállalási törvények szigorúak, az ellenőrzés hatékony. Kevés munkavállaló kockáztatja meg az illegális munkaerő alkalmazását, de az illegális munkavállalónak sem éri meg a dolog, mert azonnali őrizetbe vétel, kitoloncolás és az országból való kitiltás fenyegeti.
A turistavízumot kifejezetten turizmus és rokonlátogatás céljára adják, kiadását meg is tagadhatják, ha a pályázó körülményeiből úgy ítélik meg, hogy más szándékai vannak, vagy korábbi visszaéléssel okot adott a kételyre.
Ezzel ellentétben az eVisitor (651. alosztályú) vízum kérelmezésekor a pályázó megjelölheti, hogy turizmus vagy üzleti tevékenység (business) céljára kéri a vízumot. Utóbbi esetben legálisan nézhet körül a munkaerőpiacon, felmérheti a vállalkozási lehetőségeket, konferenciákon és továbbképzéseken vehet részt, munkát azonban csak meghatározott munkakörben, rövid időre vállalhat. eVisitor vízummal 3 hónapnál hosszabb időt nem szabad egyhuzamban Ausztráliában tölteni, viszont a kiadás napjától számított 1 éven belül többször is be lehet utazni az országba.
A lényeg, hogy az eVisitor vízum birtokában nem lehet Ausztráliában munkavállalói vízumot kérni, ahhoz az eVisitorral érkezett látogatónak előbb el kell hagynia az országot.
A több mint 150 ausztrál vízum között természetesen vannak olyanok, amelyekkel Ausztráliában is lehet munkavállalói vízumért és letelepedésért folyamodni, de az említett, Magyarországról könnyen beszerezhető vízumok nem tartoznak ezek közé. A legjobb, ha a pályázó először – akár önállóan, akár bevándorlási ügynök segítségével – részletesen tájékozódik a lehetőségekről, mert a kapkodás és a „csak jussunk ki, aztán majd meglátjuk” hozzáállás ritkán vezet sikerre.
– Mi a SOL, a MODL és a CSL lista? Hol tudnak tájékozódni az érdeklődők arról, hogy a listákon milyen szakmák szerepelnek? Felsorolna ezek közül néhányat?
– SOL = Skilled Occupation List (szakképzett foglalkozások listája). A DIAC weboldalán pillanatnyilag a következő címen található: http://www.immi.gov.au/allforms/pdf/1121i.pdf. A pontrendszeren alapuló szakmai vízumkérelmek esetében kulcsfontosságú, hogy a pályázó foglalkozása szerepeljen és minél több pontot érjen a listán. A jelenlegi lista 446 foglalkozást sorol fel, főleg a kétkezi iparos szakmák dominálnak, de a különféle mérnökök, orvosok, tanárok és informatikusok szakterületei is ott sorakoznak. A lista tartalmában 2010. közepétől jelentős változások várhatók.
MODL = Migration Occupations in Demand List (a bevándorlási lehetőséget kínáló hiányszakmák listája). Ezt a listát 2010. február 8-án megszüntették, így a jövőben pályázók számára már nincs jelentősége. Ugyanakkor visszamenőlegesen érvényes marad a már beadott pályázatokra és a 485-ös vízummal rendelkezők esetében, mivel a SOL lista mellett itt is szereplő százegynéhány szakmáért plusz pont jár a pontrendszerben.
CSL = Critical Skills List (kritikus hiányszakmák listája). Az 56 szakmát felsoroló jelenlegi verzió itt található: http://www.immi.gov.au/skilled/general-skilled-migration/pdf/critical-skills-list.pdf. Azok a szakmai vízumra pályázók, akiknek a CSL listán is szerepel a szakmájuk, vízumkérelmük elsőbbségi elbírálására számíthatnak. A CSL lista akkor szűnik meg, amikor bevezetik az új SOL listát, vagyis 2010. közepén, tehát a jövőben pályázók számára ennek a listának is csökken a jelentősége.
– Mi a különbség az általános szakmai vízum, az általános szakmai szponzorált vízum és az általános szakmai regionális szponzorált vízum között? Az egyes típusok esetében mennyi idő után kérelmezhető az állampolgárság?
– A független szakmai vízum (Skilled Independent, 175. alosztály) állandó letelepedési engedéllyel járó vízum. Megszerzéséhez legalább 120 pontot kell elérnie a pályázónak a GSM pontrendszerben. Érvényességével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy sok más állandó lakosi (Permanent Resident, PR) vízumhoz hasonlóan ez is csak a kiadás napjától számított 5 éven belül jogosít Ausztráliából való ki- és beutazásra; ha 5 év után nincs még meg az állampolgárság, e célra kiadott speciális vízummal lehet a továbbiakban ki- és beutazni.
A szponzorált szakmai vízum (Skilled Sponsored, 176. alosztály) szintén állandó letelepedési engedéllyel járó, ki- és beutazásra 5 évig használható vízum. Megszerzéséhez csak 100 pontot kell teljesíteni a GSM pontrendszerben, és szükséges, hogy a pályázót szponzorálja egy közeli rokon (ausztrál állampolgár vagy állandó lakos) vagy valamelyik ausztráliai tagállam/terület.
Családi szponzorálás esetén a szponzornak írásos garanciát kell adnia arra, hogy szükség esetén lakást, pénzügyi és egyéb támogatást (pl. nyelvtanfolyam idejére gyermekfelügyeletet) biztosít a bevándorló rokonnak az Ausztráliába érkezést követően 2 évig, ameddig az új bevándorlónak nem jár segély.
Államilag szponzorált 176-os vízum esetében csak 100 pontot kell elérni a GSM pontrendszerben és 10 plusz pont jár a szponzorálásért. A pályázó szakmájának szerepelnie kell a szponzoráló tagállam vagy terület hiányszakma listáján. Ugyanakkor a szponzori egyezményben a pályázónak vállalnia kell, hogy 2 évig a szponzoráló államban vállal munkát és telepedik le.
A szponzorált regionális szakmai vízum (Skilled – Regional Sponsored, 475. alosztály) 3 évre szóló ideiglenes vízum, amelyről később állandó vízumra lehet pályázni. Feltételrendszere hasonló az államilag szponzorált 176-os vízumhoz, de egyes államok esetében más hiányszakma lista vonatkozik rá és az Ausztrál Fővárosi Terület (ACT) nem vesz részt a programban.
Mindhárom említett vízumnak van olyan (onshore) változata, amely bizonyos feltételekkel Ausztráliából is pályázható.
Állampolgárságot az kérhet, aki egyéb feltételek teljesülése mellett legalább 4 éve tartózkodik Ausztráliában, ittlétét nem szakította meg hosszabb időre és az utolsó 1 évet már állandó lakosként töltötte itt, bármilyen állandó vízummal.
– Szükséges-e valamiféle munkavállalási engedély azoknak, akik munkavállalói vízummal rendelkeznek?
– Egyes szakmákban az érvényes munkavállalói vízum még nem elég a munkavállaláshoz, hanem működési engedélyt (licence) is kell váltani az adott tagállam vagy terület illetékes szakmai hatóságánál. Ennek feltételei szakmánként és tagállamonként/területenként különböznek.
– Mik a főbb jellemzői az állandó és az ideiglenes vízumoknak?
– A legtöbb állandó vízum birtokában dolgozhat, tanulhat és állami „Medicare” egészségbiztosításban is részesül a bevándorló. Az állandó vízummal érkezettek többsége (néhány családi vízum kivételével) 2 év várakozási idő után juthat hozzá olyan alapvető szociális ellátásokhoz, mint a munkanélküli segély, az „Austudy” tandíjsegély, az egészségügyi kedvezménykártya és a gondozói segély). Az eltartott gyermek után járó családi adókedvezmény (Family Tax Benefit) esetében nincs várakozási idő.
A munkavállalásra jogosító ideiglenes vízumok többségéhez nem járnak sem a fent említett szociális juttatások, sem a Medicare egészségbiztosítás, viszont a pályázónak kötelező gondoskodnia privát egészségbiztosításról. A tanuláshoz való jogot általában nem korlátozzák, de a költségeket többnyire az ideiglenes vízum tulajdonosa állja.
Vízumfajtától függetlenül, minden Ausztráliában dolgozó személyt adózási kötelezettség terhel.
Fontos még megjegyezni, hogy a DIAC egy sor korlátozást és megkötést csatolhat a kiadott vízumokhoz, pl. csak bizonyos óraszámban, bizonyos régióban, nem több mint egy munkaadónál vagy éppenséggel egy munkaadónál csak bizonyos ideig vállalhat munkát a vízum tulajdonosa. Egyes vízumoknál kötelező, más esetben a pályázó körülményeitől függően lehetséges bizonyos korlátozások elrendelése.
– Milyen elhelyezkedési esélyei vannak azoknak, akik csak alapszinten (vagy még alapszinten sem) beszélik az angolt?
– Bizonyos munkavállalásra is lehetőséget adó vízumokat csekély angoltudással, sőt a közismert 45 éves korhatár felett is meg lehet szerezni (pl. ha a pályázónak van ausztráliai rokona vagy sok befektetni való pénze). Az más kérdés, hogy alapfokú vagy nulla angol tudással gyakorlatilag csak az egyre fogyatkozó létszámú magyar közösségben lehetne esetleg munkát találni, aminek kicsi az esélye.
– Kiknek nem ajánlaná semmiképpen, hogy szerencsét próbáljanak Ausztráliában?
– Vannak olyan Magyarországon élő magyar állampolgárok, akik menekültstátuszért kívánnak folyamodni Ausztráliában. A sikerre csak egészen kivételes esetekben lehet esély, az üldöztetés és diszkrimináció tényét bizonyítani kell, lehetőség szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (United Nations High Commissioner for Refugees, UNHCR) támogatásával.
– Tapasztalatai szerint a magyarok könnyen beilleszkednek, alkalmazkodnak az ottani életkörülményekhez? Van-e olyan dolog, amit jellemzően nehezen szoknak meg?
– Könnyen beilleszkedünk, bizonyos értelemben túl könnyen is, amennyiben sokszor már a 2. generáció sem beszéli jól a magyar nyelvet.
Nehezen szokható meg a magyartól erősen eltérő mentalitás. Mást takar a kultúra és az alapműveltség fogalma, mint otthon, egészen mások a társalgás témai. Például társaságban és a munkahelyeken ritkán kerül szóba a politika, így nem könnyű közeli barátokat szerezni, igaz ellenségekre is nehezebb szert tenni.
Ugyanakkor a környezet szép, az időjárás kellemes, az élet lassúbb, a gondolkodásmód toleránsabb, kevésbé feszült, mint otthon. A polgárt a hatóságok és embertársaik is emberszámba veszik. A demokrácia és intézményrendszere sokkal jobban működik, mint Magyarországon. Jó esetben épp erre vágyakozott az ide érkező, ez esetben könnyű lesz hozzászoknia az új körülményekhez.
– Minimum mekkora összeggel induljon útnak az, aki Ausztráliában szeretne munkát vállalni? A megélhetési költségek milyenek a magyar árakhoz viszonyítva?
– A fogyasztási cikkek és élelmiszerek magyarországi árai az utóbbi években sok tekintetben elérték, esetenként meg is haladták az ausztráliai árszintet, így ilyen alapon akár az otthoni viszonyokkal is lehetne számolni. A megélhetési költségekbe azonban több minden beletartozik, attól függően, hogy rokonnál/barátnál lakik, bérel vagy saját lakásra felvett jelzálogkölcsönt törleszt az ember, mivel a közművekre költött összeg is ennek megfelelően változik. A helyi adók, a víz, a gáz és villanyszámlák (ez utóbbi különösen a nyári hűtési szezonban) igen magasak. A közlekedési költségek megbecslése sem könnyű. Az üzemanyag ugyan látványosan olcsó (a normál benzin literének ára a legutóbbi emelkedések ellenére sem éri még el a másfél dollárt), viszont a távolságok a nagyvárosokon belül is nagyobbak, a tömegközlekedési eszközök pedig ritkábban és drágábban járnak, mint otthon.
Kiindulási alapnak tekinthető, hogy egy átlagos négytagú, két felnőttből és két iskolás korú gyermekből álló ausztrál család kölcsöntörlesztés és pazarlás nélkül is könnyedén elkölt hetente 600 vagy 700 (azaz havonta 2500-3000 dollárt), komolyabb törlesztőrészlettel ennek közel a dupláját. Ezért van az, hogy egy átlagos családnak csak hatszámjegyű bruttó jövedelemből lehet tisztességesen megélni.
A berendezkedésre és más kezdeti kiadásokra is számítani kell, és bölcs dolog hazautazásra és a vízumtól függően az egészségügyi kiadásokra is tartalékolni.
Az összeg tehát annak függvényében alakul, hogy hányadmagával, mennyi időre jön, és mikor és mennyiért kezd dolgozni a Magyarországról érkező.
– Kötelező-e bevándorlási ügynök segítségével intézni a munkavállalási vízum megszerzését, ill. a letelepedést? Miért ajánlatos ügynök segítségét kérni? Milyen módon ellenőrizhető, hogy egy adott személy valóban hivatalos bevándorlási ügynök-e és mi a pontos angol megnevezése?
– Egyetlen vízum megszerzéséhez sem kötelező regisztrált bevándorlási ügynököt alkalmazni. A hivatás pontos angol neve „Registered Migration Agent”, rövidítése „RMA”. Az érvényes regisztrációval rendelkező ügynökök listája megtalálható a regisztráló hatóság, a MARA honlapján www.mara.gov.au címen.
Ugyanakkor a nagy elhatározás előtt mindenképpen célszerű legalább felvilágosítást kérni az éppen érvényes szabályokról egy regisztrált bevándorlási ügynöktől. Többen is szolgálunk ingyenes tanácsadással és bevándorlási esélyértékeléssel.
Jelenleg mintegy 150 vízumalosztály létezik, a szabályok pedig gyakran változnak, így fennáll a kockázata, hogy a pályázó nem a legmegfelelőbb vízumot választja, egyszerűen azért, mert nem ismeri az összes lehetőséget. Problémát jelenthet az is, hogy sok szponzorált vízumalosztály esetében többlépcsős és bonyolult a kérelmezés: ha a beadott pályázat hiányos vagy hibákat tartalmaz, a pályázó csak késve kapja meg vízumát, vagy kérelmét el is utasíthatják. Az elutasítás kedvezőtlenül befolyásolhatja a jövőbeni vízumkérelmek elbírálását. Bevándorlási ügynök közreműködése esetén nagyobb a valószínűsége annak, hogy a pályázat hamarabb (lehetőség szerint a gyorsabb elbírálással kecsegtető elektronikus úton), hibák és hiányosságok nélkül kerül beadásra. Hosszú távon is jobban járhat az, aki elsőre sikeresélyes pályázatot ad be, még ha fizetnie is kell az ügynök közreműködéséért.
Hajdu Gábor fontosnak tartotta még megjegyezni, hogy a több mint 150 vízumalosztály közül a jelek szerint Magyarországon csak kevés van a köztudatban, pedig több lehetőséget érdemes mérlegelni. Viszonylag kevesen érdeklődnek a vállalkozói és befektetői vízumokról, a friss diplomások Skilled – Recognised Graduate (476. alosztály) vízumáról (melyet a Miskolcon végzett mérnökök eséllyel pályázhatnak) és a különféle családi vízumokról (pl. kint élő idős rokon gondozása céljából is ki lehet jönni).
Hajdu Gábor magyar nyelvű honlapján ingyenes regisztrációt és esélyfelmérést kínál, minden érdeklődőnek érdemben válaszol.
Gabor Hajdu
Registered Migration Agent
(MARN: 0962683, MIA No.: 3802)
Kapcsolódó cikkek:
Munkavállalás Új-Zélandon – Interjú Vezsenyi Hajnalka bevándorlási ügynökkel
A Külügyminisztérium figyelmeztetése az Egyesült Államokban munkát vállalni szándékozók számára
