Vukov-Bencsáth Eszter írása
Portugáliában az édesanyának már a szülést megelőző kilenc hónapban – inkább az elején dűlőre kell jutnia a munkaadójával, hogy milyen hosszú időre is szeretne otthon maradni az új
családtaggal. Ez gyakorlatban a következőt jelenti: alanyi jogon négy hónap jár és kapja a fizetése alapján a „pénzt”. Ezen kívül még két olyan lehetősége van, ami pénzügyi támogatással jár: öt vagy hat hónap, ám ekkor már százalékos arányban kevesebbet kap havonta, illetve ezt az időt az apával együtt megosztva is ki lehet venni. Mindez nagyon jó tárgyalóképességet kíván a
személyes kapcsolatok terén, mert a „főnökség” nagyon könnyen ajtót mutathat, ha az anya ragaszkodik a hosszabb időhöz.
A fenti állapotokból következik, hogy a kicsit, aki legfeljebb hat hónapos, valahol el kell helyezni napközben. Ilyenkor segítenek a családtagok, már ha vannak, de nagyon sokan
„gyerekmegőrzőkbe” adják a kicsit. Vannak hivatalos bölcsődék, de nagyon sok vállalkozó is akad, felnőtt nők, nagymamák, akik pár gyerkőccel megbirkóznak persze, magánúton, bizonyos összeg ellenében.
Az iskolát megelőzi itt is az óvoda – állami vagy magán –, ahova a gyerekek három éves kortól járhatnak. Nem kötelező folyamatosan eljárni, de azt hiszem, ha már sikerült találni egy szerethető helyet, akkor megéri. Miért is? Csupán abból az okból is, hogy nagy küzdelem folyik a helyekért. Mesélték már nekem többen, hogy a gyerekük éppen megfogant, és már el kellett kezdeni a „vadászatot”, mert nagy az esély, hogy lecsúsznak a lehetőségről. Hihetetlennek tűnt számomra, de így van. Ha sikerül bekerülni, akkor havonta egy jelképes összeget kér az ovi a hely fenntartásáért. Az egyik anyuka mesélte, hogy amikor megkérdezte, mégis kit fognak „regisztrálni” a felvételkor mivel még nem adtak nevet a születendő babának, azt a választ kapta, hogy az anyuka neve lesz a listában.
Az általános iskola is más a magyarországihoz képest. A nálunk létező felosztások – 8+4, 6+6, 4+8 év általános iskola és gimnázium – itt nem így ismertek. A diákok itt kilenc évet töltenek el a kötelező alapfokú oktatásban. A változatosság kedvéért nem ugyanannak az
iskolának a padjait koptatják mind a kilenc alatt. Legkésőbb az iskolaépület bejáratánál szembesülünk azzal, hogy az adott létesítmény épp hányadik évfolyamosoknak szól. (Általában
az iskola nevében is szerepel mindez.) Számokban:
| SZINT * | ÉVFOLYAM | ÉLETKOR |
| 1. szakasz | 1-4. | 6-10 |
| 2. szakasz | 5-6. | 10-12 |
| 3. szakasz | 7-9. | 12-15 |
* Portugálul a „ciclo” kifejezést használják, amit én inkább szakasznak fordítottam a ciklus helyett.
Az első szakaszban egy tanára van az osztálynak ugyanúgy, mint Magyarországon. A tantárgyak főleg alapvető készségeket fejlesztenek ill. alapozó tudást adnak portugál nyelvből,
matematikából, környezettanból. Ezen kívül van zene, rajz, testnevelés, angol vagy másik idegen nyelvórájuk is. Legkevesebb napi nyolc órát töltenek a diákok az iskolában. Megfigyeléseink
alapján azért nem reggeltől estig, hanem délben ebédszünetük van, amikor a legtöbben hazamennek. (Ugyanígy a gimnáziumokban is, bár a diákok ilyenkor már szívesebben bandáznak
abban a pár lyukas órában.) A második szakaszban már több tanár tanítja az adott osztályt. A harmadik szakaszban már célirányosabb a tanulás. Új tantárgy nyolcadik évben a választható tantárgyként megjelenő kommunikáció-informatika, ami az utolsó évben már kötelező. A harmadik szakaszban az oktatás célja az iskola befejezése utáni „munkás hétköznapokban” való elhelyezkedésre való felkészítés, vagy ha a diák a továbbtanulás mellett dönt, akkor a gimnáziumi belépő. Év közben felmérők, dolgozatok vannak, év végi értékelésekkel együtt. Ezen kívül a harmadik szakasz végén állami vizsgát kell tenni portugálból és matematikából. A vizsgák után bizonyítványt kap a diák, ami az alapfokú oktatás sikeres befejezését igazolja. Az alapfokú oktatás ingyenes.
A középiskolai tantárgyi felosztás sokban eltér a magyartól. A diákok – 15 és 18 éves koruk között – négy érdeklődési terület alapján jelentkezhetnek, és három évet – 10., 11., 12. évfolyam
– töltenek el gimnazistaként.
1. Reál és humán tantárgyak: a felsőoktatásban való továbbtanulás a cél.
2. Műszaki tantárgyak: nem zárja ki a továbbtanulás lehetőségét, de egyben a munkára is felkészít, ha a diák nem szeretne a középiskola után már tanulni.
3. Szakképzés: szakmát tanít, általában a munka világára készít fel, de a diák a későbbiekben tovább tanulhat „kiegészítő középfokú” képzésben vagy akár felsőfokú képzésben is.
4. Művészeti képzés: tánc, zene, ének, vizuális és audiovizuális művészet. Akár „kiegészítő középfokú” képzés vagy felsőfokú képzés is követheti.
A diákok iskolán belüli értékelést kapnak, ám a reál-humán szakosoknak állami vizsgát is kell tenniük. Évente van egy összeg, amit minden diáknak be kell fizetnie.
A felsőfokú oktatás a már nálunk is ismert bolognai rendszer alapján folyik állami és magánegyetemek, főiskolák keretén belül. Itt is megvannak az előfeltételek, mint például középfokú végzettség, sikeres felvételi, nyelvtudás. Ha valaki elmúlt 23 éves, de nincsenek meg az előfeltételei, bizonyos vizsgák letételével felvételt nyerhet a kiválasztott felsőoktatási intézménybe. Az alapképzés főiskolán 6 félév, 180 kredit; egyetemen 6-8 félév és 180-240 kredit. A mesterképzés főiskolán és egyetemen egyaránt 3-4 félév, 90-120 kredit. A doktori képzés csak egyetemi oktatás keretében történhet. Érdekesség, hogy nem feltétlenül szükséges hozzá a mesterképzés elvégzése. Minden felsőoktatási intézményben létezik a tandíj, ami az adott szaktól függően változik.
A felsoroltakon kívül léteznek még oktatási formák, mint például a már említett esti iskola.
Ezekről egy következő fejezetben mesélek.
Kapcsolódó cikkek:
Berekméri Ágnes: Frozen Shoulder (Görögország – orvos)
Kreisz Viktor: Az élet örömei – élmények Magyarországról
Dóka Bernadett: Limon
K. Tengeri Dalma: Az első törökországi karácsonyunk
Vera Szutorisz: Navidad en España – Karácsony Spanyolországban
Vera Szutorisz: Két év és két napja (Korea)
Vojáki-Nagy Andrea: Garda-tó
Vukov-Bencsáth Eszter: Portugália magyar szemmel IV. – A portugál oktatási rendszer és velejárói
WorldWalk-Peacetour
Vukov-Bencsáth Eszter: Portugália magyar szemmel III.
Vukov-Bencsáth Eszter: Portugália magyar szemmel II.
Vukov-Bencsáth Eszter: Portugália magyar szemmel I.
Várady Judit: Kérdések? Miértek?
